A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A busójáráshoz hasonló események szinte minden nép hagyományában fellelhetőek., télbúcsúztatók, tavaszköszöntők, termékenységet varázsló ünnepek formájában. A busójárásról a XVII. századból találhatóak meg az első írásos feljegyzések. A busók öltözete semmit sem változott az elmúlt évszázadokban. „A szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.” A busók mellett felbukkanó jankeléknek is fontos szerepe van, az ő dolguk az utca népének távoltartása. Régen liszttel és korommal töltött zsákkal püfölték a gyerekeket, mára inkább csak ronggyal és fűrészporral töltik meg a zsákokat. Sokszor a bámészkodókat hamuval kenik össze, és el is náspángolják őket.

„Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busó csoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.”

Kiszebáb égetése

A babona szerint a kiszebáb égetése megszabadítja az embereket minden bajtól. A téltemető népszokás igen kedvelt volt a falusi népek körében.  Ma már csak elvétve találkozhatunk ezzel a szokással. A lényege, hogy a gyermekek kiszebabát és zajkeltő szerszámokat készítenek, mellyel a Fő térre vonulnak. A vonulás közben hangosan zörgetik szerszámaikat és télűző rigmusokat kiabálnak. (Kisz, kisze haj! Elűzzük a betegséget, behozzuk az egészséget, haj!) A vonulás a téren felállított máglyánál ér véget, ahol az összegyűlt személyek gondűző cédulákat tűznek fel a kiszebabára, majd bedobják a tűzbe. A papírokra azt írják fel, hogy ki mitől szeretne megszabadulni. A máglya elhamvadásáig tavaszköszöntő versikéket és dalokat énekelnek.

http://bolcsivilag.hu/