B�lint m�r k�z�pkori napt�rakban, misek�nyvekben elõfordul, �nnep�t teh�t õseink is sz�montartott�k. N�pszerûs�g�t kereszt- �s csal�dn�vk�nt val� sûrû elõfordul�sa is mutatja a k�z�pkor v�g�n. 1522-ben a legkedveltebb szegedi keresztnevek k�z� tartozott. Ebbõl arra kell k�vetkeztetni, hogy a magyar n�p k�r�ben is liturgikus hagyom�ny vagy n�phiedelem fûzõd�tt hajdan B�lint alakj�hoz.

B�lint k�pe tal�lhat� B�lakorompa, Kassa, Zsidve, Sz�szbog�cs sz�rnyasolt�rain m�s gy�gy�t� szentek t�rsas�g�ban. B�lintot tiszteli v�dõszentj��l a beszterceb�nyai, kiskõszegi, szajki, n�metb�lyi k�polna, illetve Szentkereszt, Gy�rke, L�dec, Krempach temploma. 

Vannak a naphoz fûzõdõ t�jjellegû szok�sok. A moh�csi sok�cok ezen a napon b�jt�lnek: csak egyszer esznek vagy zs�r n�lk�l fõznek, a templomban im�dkoznak, gy�nnak-�ldoznak. Hõgy�sz kõmûvesei e napon mis�re mentek, hogy a magas �llv�nyokon dolgozva, B�lint oltalamazza meg õket a lees�stõl. Az elekiek azon a napon, amelyre B�lint napja esik, eg�sz �vben nem �ltetnek apr�j�sz�got. B�lint reggel�n az �llatok itat�viz�be szenteltvizet cseppentenek. 

Ki is volt Szent B�lint?

Szent B�lint a szerelmesek, a lelki betegek �s az epilepszi�t�l szenved�k v�d�szentje. A r�mai katolikus napt�r szerint 1969-ig �nnep�t febru�r 14-�n tartott�k, amikor kivett�k a k�l�n napon �nnepelt szentek sor�b�l. Ezen a napon azonban ma is a B�lintokat, illetve Valentinokat k�sz�ntj�k n�vnapjuk alkalm�b�l. A nyugatr�l �rkez� �j szok�s szerint pedig febru�r 14-e a  „szerelmesek napja“.

Ki volt azonban Szent B�lint, aki az �nnep n�vad�ja lett? Teljes bizonyoss�ggal neh�z lenne azonos�tani azt a szem�lyt, akihez a B�lint-napi hagyom�nyok k�t�dnek. A legf�bb gondot ugyanis az okozza, hogy Szent B�lint (Valentin/Valentinus) ak�r h�rom is lehetett. A h�rom Valentinus nev� kereszt�ny m�rt�r k�z�l az egyik egy pap lehetett R�m�ban, a m�sik tal�n p�sp�k volt a mai Terni  v�ros�ban, a harmadik v�rtan� pedig minden bizonnyal Africa provinci�ban �lhetett. A szent szem�lye, ill. sz�let�si helye �s ideje sem ismert pontosan, hal�l�nak ideje pedig szint�n bizonytalan.

Lupercalia �s B�lint-nap

A B�lint-napnak pog�ny gy�kere is ismert. A febru�r k�zep�n tartott Lupercalia r�mai �nnep tiszt�t� szertart�sokb�l �s term�kenys�gi r�tusokb�l �llt, hogy kiengesztelj�k a farkas alak�, rosszindulat� Lupercus istent. Egyes forr�sok szerint ezen az �nnepen a papok az �n. „februa“ nevezet� kecskeb�r sz�jakkal ostorozt�k a fiatalokat, f�k�nt a n�ket, hogy a ritu�lis ver�s tisztul�st �s term�kenys�get hozzon. M�s forr�sok szerint kecsk�t is fel�ldoztak, hiszen a term�kenys�g szimb�luma volt. A le�lt kecske b�r�b�l val�j�ban sz�jat has�tottak, �s ezekkel a sz�jakkal a fiatal fi�k ink�bb csak meglegyintett�k a l�nyokat a term�kenys�gi r�tus szerint. Ezt az �nneps�get – vagyis a Lupercalia szok�st – v�ltotta fel id�vel a B�lint-nap kereszt�ny hagyom�nya.