A karácsonyi szokások – ahol fellelni őket – a misszionáriusok közvetítésével honosodtak meg Afrikában, így jobbára a nyugati hagyományok jellemzik. Az ajándék viszont – ellenben Európával – könyv, édesség, pamuttermék vagy szappan. Karácsony napján az énekesek általában különböző dalokkal és himnuszokkal ébresztik a falulakókat.
Mivel Dél-Afrikában a karácsony nyárra esik, a kiadós ebédet követően a családok meglátogatják barátaikat, hogy rendszerint finomságokat tartalmazó karácsonyi dobozzal kedveskedjenek egymásnak, melyeket csak hazaérkezve szabad kibontani, hogy el ne illanjon a jószerencse. Otthonaikat fenyőágakkal díszítik, a gyerekek az angolszász hagyományból kölcsönzött zoknit akasztanak rá. Vacsorára jellemzően mazsolás sárga rizst fogyasztanak pulykával vagy marhát zöldséggel.
Kenyában nyílt tűzön, a szabadban készítik el az ünnepi vacsorát. A templomokat szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel és zöld növényekkel díszítik fel.
Karácsony napja Ghánában egyúttal a kókuszaratás ideje is, így a jómód időszakaként tartják számon. Az adventi időszak négy hetes, karácsonykor az utcán karácsonyi dalokat énekelnek a gyerekek. A templomokat zöld faágak és pálmaágak díszítik, este az emberek dicsőítő dalokat énekelnek és felidézik Jézus születésének történetét.
Libériában pálmafát díszítenek fel csengőkkel, december 25-én karácsonyi dalokat hallgatnak, misére mennek, majd megajándékozzák egymást (pamutterítővel, szappannal, édességgel, ceruzákkal, könyvekkel). Délután társasjátékoznak, este a szabad ég alatt vacsoráznak, legtöbbször rizst, marhahúst és karácsonyi süteményt. Sötétedés után tűzijátékot néznek.
A Gannának nevezett karácsonyt január 7-én ünneplik az etiópok, az emberek (koedukáltan) templomba mennek. Az ott kapott gyertyával háromszor körbejárják azt, az olykor három órán keresztül is eltartó mise alatt egy helyben állnak. Vacsorára injerát (kovászos kenyeret) és doro watot (csípős csirkét) fogyasztanak.
delmagyar.hu
|