A keresztény kínaiak nem hivatalosan, inkább csak maguknak ünnepelnek december 25-én. A gyermekek színes papírból vagy virágokból készített díszekkel és égőkkel ékesítik a Fény Fáinak nevezett karácsonyfát, a ráaggatott muszlin harisnyákba várják az ajándékot a Dun Cse Laótól (szó szerinti fordításban: Karácsony Öreg Apótól).



A nem keresztények számára ez a Tavaszi fesztivál időszaka, amelyet finom ételekkel ünnepelnek, az ősöket szem előtt tartva. A gyermekek ruhákat és játékokat kapnak, tiszteletükre tűzijátékot rendeznek. Bár a nem keresztény kínaiak számos vallásos szokást átvettek – például a képeslapküldést és az ajándékozást –, Hong Kong és Makaó megünnepli december 25-ét. A karácsony vélhetően ugyanazon okokból maradt meg Indiában is nemzeti ünnepként: ezek nyugati kolóniák voltak, így a szokások átöröklődtek. Az indiai keresztények a mangó- és banánfákat díszítik fel, templomaikat az akkor virágzó mikulásvirággal és (délen agyag-, másutt) olajlámpákat égetnek. A családtagok ajándékozzák meg egymást, jellemzően jótékonykodnak is.

Bár nem ünneplik a karácsonyt a tajvaniak, 1947. december 25-én írták alá a Kínai Köztársaság alaptörvényét, ez az Alkotmány Napja – így az ottani vigasságok ennek köszönhetőek.

Az első karácsonyról szóló japán feljegyzések történelmi korokba nyúlnak vissza, és amikor nem tiltották a kereszténységet, megtartották a decemberi szokásokat; de hagyományosan csak a hatvanas évektől ünnepelnek. Bár kevesen Krisztushívők, az emberek örökzölddel dekorálják otthonaikat és üzleteiket és megajándékozzák egymást. Mikulásuk egy szerzetes, Hotei-osho vagy Santa Kurosu, aki minden házba ajándékot visz. Mivel hátul is van szeme, a gyermekek kifogástalanul viselkednek a közelében (egyébként is). A keresztények számára az ünnep nem a családi együttlétről szól, nincs különleges étkezés sem, inkább jótékonykodnak.

Dél-Koreában keverednek a tradíciók, nemzeti ünnepnek számít a karácsony, utca- és fadíszítéssel, kártyaküldéssel és szentmisékkel. A Télapó koreai megfelelőjét Santa Halabujinak hívják. Szingapúrban fényben pompáznak az utcák, a karácsonyra készülő emberek elsősorban a vásárlásra koncentrálnak. A helyi jellegnél sokkal erősebb az amerikai minta követése.

A buddhista Srí Lankában már december elején érezhető az ünnepi hangulat, minden fényárban úszik, a keresztény otthonok, utcák és bevásárlóközpontok. December 25-én – vallástól függetlenül – mindenki megemlékezik Jézus születéséről, a keresztények este kötelezően éjféli szentmisére mennek.

A leghosszabb karácsonyi ünnepségsorozatot a Fülöp-szigeteken rendezik, szeptember elsejétől. December 16-ától minden hajnalban misét tartanak, a templomok előtt bibingkét és puto bumbongot árulnak (rizslisztből készült karácsonyi sütemények). Szenteste mindenhol Misa de Gallót, éjféli misét tartanak, ez jelenti a karácsony kezdetét. Az utcákon felvonulók egy párt választanak ki, ők játsszák el Mária és József történetét, vándorénekesek karácsonyi dalokat adnak elő a városokat járva; gyakoriak a tűzijátékok. Az éjféli mise után minden család együtt vacsorázik. Szilveszterkor szintén hagyományos lakomát rendeznek, éjfélkor ablakot-ajtót kitárva engedik be az új évet otthonaikba. A karácsonyi ünnepségeknek vízkeresztkor van vége, a gyerekek kinn hagyott cipőibe a Három Királyok édességeket és pénzt tesznek.

Vietnamban a negyedik legnagyobb ünnep a karácsony, de a nem hívők is nagy örömmel várják az ünnepet. Szenteste éjféli misét tartanak, a családok ezután vacsoráznak, többnyire pulykát és pudingot. Terjedőben van a karácsonyfa-állítás és a Mikulásvárás. Bár december 25-e nem hivatalos ünnepnap Thaiföldön, az emberek mégis mulatoznak. A gyerekek vibráló színű ruhákba öltöznek, az iskolákban különleges tanítási napokat tartanak. A keresztény családok feldíszített otthonaikban különleges ételekkel várják vacsoravendégeiket.

Indonéziában nagyon népszerű a karácsony, egyre többen ünnepelnek a muszlim vallási vezetők tiltakozása ellenére is. Hatalmas karácsonyfákat állítanak, a keresztények jótékonykodnak. Ünnepi étekként pulykát, áfonyaszószt, ananászt és egyéb karácsonyi nyalánkságokat fogyasztanak.

delmagyar.hu/