Oroszországban január hetedikén kerülnek ajándékok a szilveszter estéjén feldíszített karácsonyfa alá, hiszen a paroszláv naptár szerint későbbre esik a karácsony. A hagyományos ünneplést különleges imák kísérik és egy január 6-áig tartó 39 napos böjt. Karácsony este a hívek házilag készített lámpásokkal és gyertyákkal a templomnál gyűlnek össze az ünnepi körmenetre; az éneklés után mindenki otthon fogyasztja el a 12 apostol tiszteletére tizenkét fogásos szent (és húsmentes) vacsoráját (füstölt és sózott halat, borscsot, hántott kölessel töltött káposztát, gyümölcsöt, vörös és fekete kaviárt, kocsonyát). A trojkán közlekedő, kék/piros ruhájú Gyed Morozt (bábuskát) Sznyegurocska (Hópehelyhecske), Fagy Apó unokája kíséri. A padlóra szénát szórnak, hogy ezzel biztosítsák a föld termékenységét és a lovaknak szánt takarmány elégséges termését; az emberek kotkodácsolnak, hogy a tyúkok minél több tojást tojjanak.
Az ukránok úgy tartják, a Jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi az ajándékot; mellette Hópehely lány ül, aki ezüstkék szőrmedíszítésű ruhát, fején korona formájú hópelyhet visel. A litvánok hatalmas tömegekben mennek éjféli misére. A lettek szerint a Mikulás szentestétől számítva 12 napon keresztül hozza az ajándékokat, az ünnepen barna borsót, rétest, káposztát és kolbászt fogyasztanak.
delmagyar.hu
|