Kar�csonyfa�ll�t�s n�met szok�s, legal�bbis err�l tanuskodnak az els� �r�sos eml�kek. E szerint a XVI. sz�zadban a Rajna bal partj�n fekv� Elz�szban, a foly� jobb partj�n pedig Breisgauban �ll�tottak el�sz�r feny�f�t. Selestatban (Schlettstatt) az 1521 �s 1557-es �vben k�t schillinget fizettek egy erd�sznek az�rt, hogy Szent Tam�s napj�n (december 21-�n) k�l�n�sen �vja az erd�t az enged�ly n�lk�li fav�g�kt�l.

Freiburgban a kar�csonyfa �ll�t�s a XVI. sz�zadban m�r �ltal�nos szok�s volt. A v�rosi tan�cs 1554-ben t�z rappen b�ntet�st szabott ki feny�f�k enged�ly n�lk�li kiv�g�s��rt, s hat �vvel k�s�bb tov�bb szigor�totta a b�ntet�st. El��rt�k a kar�csonyfa magass�g�t is: az elz�szi Ammerschweierben 1448 �s 1530 k�z�tt nyolc l�bban (kb. 2,5 m�ter) szabt�k meg a kiv�ghat� f�k maxim�lis magass�g�t.

Bizonyos, hogy nem Martin Luther (1483-1546) hozta divatba a kar�csonyf�t. Ez a legenda nyilv�n Otto Schwerdgeburth (1785-1878) egyik festm�nye nyom�n terjedt el: a k�p Luthert �br�zolja csal�dja k�r�ben a kar�csonyfa alatt. A kar�csonyfa ennek ellen�re szinte ""evang�liumi"" f�v� lett, s a protestantizmust egyenesen ""kar�csonyfa-vall�snak"" nevezt�k. A katolikus vid�keken a barokkos pomp�t kedvel� ellenreform�ci� idej�ben a kar�csonyi j�szol ker�lt t�ls�lyba.

A harminc�ves h�bor� (1618-1648) �s az azt k�vet� harcok alatt az embereknek m�s gondjuk volt, mint a kar�csonyfa �ll�t�s. Csak a XVIII. sz�zadt�l terjedt el �jra a Rajna fels� vid�k�r�l kiindulva. Amikor Goethe 1775-ben Weimarba �rkezett, ott viszontl�tta a m�r val�sz�n�leg Strasbourgb�l ismert feny�f�t. W�rttembergben 1788-ban megtiltott�k, hogy feny�f�k hegy�t dekor�ci�s c�lokra lev�gj�k (Schiller eml�tette meg ezt a Ludwigsburgban elterjedt szok�st).

A katolikus orsz�gokban lassabban terjedt el a kar�csonyfa. �ll�t�lag egy badeni hercegn� vezette be 1830-ban a m�ncheni udvarban, s onnan vette �t el�bb a nemess�g, majd a j�m�d� polg�rs�g. B�csben egy 1814. december 26-i rend�rs�gi jelent�s tesz el�sz�r eml�t�st kar�csonyf�r�l berlini kapcsolatokkal rendelkez� gazdag zsid� bank�rcsal�dokban, de csak a biedermeier korban v�lt �ltal�noss� a szok�s. Franciaorsz�gban a XVIII. Sz�zad v�g�n is m�g elutas�tott�k ""n�met divatk�nt"" (mode allemande), ma m�r azonban a vil�gon minden�tt kigy�lnak a gyerty�k december 24-�n este a kar�csonyf�kon.

A n�metek kar�csonykor nagyon feld�sz�tik a h�zat. Az ablakokba fakeretre er�s�tett sz�nes gyertya�g�ket vagy sz�nes k�peket szerelnek, amelyek nagyon sz�pen mutatnak a t�li �jszak�ban. A lak�sok t�bbs�g�ben megtal�lhat� a Betlehem is. A gyerekek a kar�csonyi aj�nd�klist�t rajzokkal d�sz�tik �s �jszak�ra az ablakp�rk�nyra helyezik. Tetej�re cukornehez�ket tesznek, hogy a Mikul�s biztosan megtal�lja.

A n�met kar�csonyi szok�sok szint�n megv�ltoztak az id�k folyam�n. Hajdan minden�tt ponty volt a „k�telez�” f�fog�s. Napjainkban is sokan k�sz�tenek kar�csonyra pontyot, de a pulyka �s a liba lek�r�zte n�pszer�s�g�ben a halat. S�t az sem ritkas�g napjainkban, hogy vadh�st, esetleg marha- vagy borj�s�ltet k�sz�tenek kar�csonyra a n�met h�ziasszonyok.

Persze, vannak �r�kk� �l� hagyom�nyok is: alm�t, di�t �s mandul�t igencsak aj�nlatos fogyasztani kar�csonykor! Az alma ugyanis a „tud�s f�j�t” id�zi, a di� �s a mandula pedig – a maga kem�ny, nehezen felt�rhet� h�j�val – az �let neh�zs�geit, amelyeket, ki-ki, rem�lhet�leg, sikeresen fog legy�zni �s megoldani. A n�metek kar�csonyi �dess�gei k�z�tt az a hely, amelyet n�lunk a m�kos �s a di�s bejgli foglal el, a Stollen n�ven ismert t�szt�nak jut. K�llem�t tekintve olyan, mint egy bri�s, m�gis eg�szen m�s. Finom kelt t�szt�j�ba kand�rozott narancs- �s citromh�jat meg van�li�t s�tnek, s a t�szta a hozz�adott rumt�l foszl�s �s illatos. Az �ltal�nos v�lem�ny szerint a legjobb fajt�j� Stollen Drezd�ban k�sz�l.