A nagy jelent�s�ggel b�r� t�li �nnep minden nyelvben m�s �s m�s nevet kapott...

A magyar Kar�csony sz� jelent�se szl�v eredet�, a szl�v korcsun sz�b�l ered, amely l�p�t, �tl�p�t jelent. A sz� jelent�se utal az �j esztend�be val� �tl�p�sre.

Ugyan�gy az angol Christmas J�zus Krisztus nev�re utal. Ezzel szemben a n�met Weihnacht �s a holland kertsmisse szent �jt jelent, teh�t a szavak jelent�se egyh�zi eredet�. A francia Noel, az olasz natale, a spanyol navidad, valamint a walesi nadoling a latin Natalis sz�b�l erednek, melynek jelent�se sz�let�s. A kar�csony megnevez�s�re l�tezik m�g a skandin�v Jul kifejez�s. Nem lehet tudni pontosan mit jelenthetett, de nagy val�sz�n�s�ggel a t�lnek azt a szakaksz�t, amelyet ma is a t�li �nnep id�szak�nak tekint�nk.



A t�rt�net

Mindenki ismeri a Kar�csony vall�si eredet�t, hisz napjainkban a legelterjedtebb magyar�zata az �nnepnek. Tekints�k �t r�viden mir�l is sz�l.

K�r�lbel�l k�tezer �vvel ezel�tt �lt Izr�el egyik v�ros�ban N�z�retben egy M�ria nevezet� n�. Egyik �jjel megjelent el�tte G�briel arkangyal �s tudt�ra adta, hogy hamarosan gyermeke fog sz�letni, aki Istennek fia lesz. M�ria megijedt, hiszen nem �rtette milyen tervei vannak Istennek vele, de az angyal megnyugtatta, mondv�n, hogy ez �gy helyes, ennek �gy kell lennie.

M�ri�t nemsok�ra feles�g�l vette J�zsef. N�psz�ml�l�s c�lj�b�l, a csal�dnak el kellett hagynia N�z�retet �s a Jeruzs�lemhez k�zeli Betlehembe mentek. Amikor meg�rkeztek Betlehembe sehol sem tal�ltak helyet �s mivel M�ria �rezte, hogy k�zeleg a sz�l�s ideje egy ist�ll�ba h�z�dtak be. �gy sz�letett meg a kis J�zus, akit a j�szolba fektettek.

A k�zeli mez�n l�v� p�sztorokat egy angyal �rtes�tette Isten fi�nak sz�let�s�r�l. A p�sztorok elindultak, hogy megcsod�lj�k a kisfi�t.

Ek�zben h�rom b�lcs is �tnak indult. Sz�mukra a betlehemi csillag jelezte az �r J�zus sz�let�s�t �s azt a helyet ahol megtal�lhatj�k az �jsz�l�ttet.

A p�sztorok a b�lcsekkel egy�tt r�tal�ltak a szent csal�dra, t�rdre borultak el�tt�k �s aj�nd�kkal halmozt�k el �ket.

Az �nnep keletkez�se

Az �nnep 325 �s 335 k�z�tt keletkezett R�m�ban. C�lja az volt, hogy lez�rja a J�zus Krisztussal kapcsolatos vit�kat �s n�pszer�s�tse a niceai zsinat hat�rozat�t, amely szerint J�zus Isten �s ember egy szem�lyben. Az �nnep napj�nak kiv�laszt�sa sok probl�m�t okozott, mivel ebben az id�ben sz�mos n�zet l�tezett J�zus sz�let�s�nek id�pontj�t illet�en. Egyesek szerint 20-�n, m�sok szerint �prilis 18-�n vagy 19-�n, ism�t m�sok szerint November 25-�n vagy janu�r 6-�n sz�letett J�zus. A v�laszt�s m�gis December 25- ik�re esett, hogy ellens�lyozz�k a “Sol invictis” (legy�zhetetlen nap) pog�ny �nnep�t. �gy bevezett�k Krisztusnak a “Sol Salutisnak” (az �dv�ss�g napj�nak) �nnep�t. J�zus sz�let�s�nek �nnepe �j tartalamt kapott �s a h�sv�ti b�jth�z hasonl�an, el�k�sz�leti id�t csatoltak az �nnephez (l�sd Advent).

Jelk�pek

Angyal

A Kar�csonynak sz�mos �nnephez hasonl�an vannak jelk�pei. Egyike ezen jelk�peknek az angyalok. Az angyalok, a Bibli�ban az �r k�ld�ttek�nt keresik fel az embereket. A kereszt�ny m�v�szet az angyalokat kezdett�l fogva f�rfi�nt jelen�tette meg, antik r�mai viseletben. Eleinte az angyalok nem viseltek sz�rnyakat, a IV. Sz�zadt�l jelennek meg a szx�rnyas angyalok, majd a k�s� renesz�nszt�l a sz�rny ism�t elt�nik a v�llukr�k. Az angyalok fejedelmei a h�t arkangyal, a h�rom legn�pszer�bb: Mikha�l, G�briel, R�fael. Mikha�l az �t�lkez�, a gonosz legy�z�je, a mennyei seregek vez�re, a k�z�pkor harcias szentje. N�vnapja szeptember 29-�n van, az �szpontot vigy�zza. G�briel a h�rhoz�. N�vnapja m�rcius 24-�n van, a tavaszpontot vigy�zza. R�fael a gy�gy�t� �s az �rangyalok k�z�tt az els�.

Gyertya

A Biblia alapj�n a Logosznak, a Vil�g F�ny�nek szimb�luma, a kereszt�ny szimbolik�ban Krisztus jelk�pe. A gyertya a szenth�roms�got testes�ti meg a l�ng, a kan�c �s a viasz egys�ge folyt�n. A magyar n�phit �gy mondja, hogy a mennyorsz�gban mindenkinek van egy �g� gyerty�ja, ameddig az l�ngol, addig �l az ember. A gyertya v�gigk�s�ri az embert az �leten, a keresztel� alkalm�val �ppoly jelent�s, szimbolikus szerepet j�tszik, ak�rcsak a sz�let�snapi tort�n, a haldokl� mellett vagy a ravataln�l.