Szent Szilveszter p�pa (IV. sz�zad) �nnepe, gyakorlatilag az �j�v vig�li�ja (el�est�je). A szilveszteri szok�sok k�z�s c�lja, a k�vetkez� esztend�re eg�szs�get, b�s�get, szerencs�t, boldogs�got var�zsolni. 

K�l�n�sen fontos szerepet kapnak az e naphoz k�t�d� zajkelt�, szok�sok melyek c�lja az �rt�, ront� er�k t�vol tart�sa a h�zt�l. Eszk�zei igen v�ltozatosak, karik�s ostor, duda, cseng�, kolomp. Ismert szok�s volt vid�ken a ny�jford�t�s is, a c�l az volt, hogy az �llatok fel�bredjenek �s a m�sik oldalukra fek�djenek, �gy gondolt�k szaporas�gukat biztos�tani. 

Erd�lyben szok�s az ��v kiharangoz�sa, �s az �jesztend� �nekkel k�sz�nt�se. Ezeknek a zajos mulatoz�soknak a v�rosi megfelel�i a szilveszteri trombit�l�s �s sajnos a pet�rdadob�l�s is.

Erd�lyben volt szok�sban minden nagyobb �nnepen, �gy h�sv�tkor �s p�nk�sdkor is a t�zesker�k-enged�s. Szalm�val betekert kereket meggy�jtottak �s a domboldalr�l legur�tott�k. K�l�n�sen az erd�lyi sz�szok k�r�ben n�pszer� szok�s, �gy tartj�k, a ker�k �sszek�ti az �esztend�t az �jjal.

Falvainkban �ltal�ban az ��vb�cs�ztat�st �s az �jesztend� k�sz�nt�s�t harangz�g�s k�s�rte. Volt ahol a falu lak�i egy�tt �nnepeltek, a templomhoz vonultak, egy leg�ny felment a templomtoronyba, onnan k�sz�nt�tte az �j esztend�t,a h�vek pedig h�laad� �nekeket mondtak. 

Szilveszteri hiedelmek:

� Egy k�z�pkori babona szerint ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az �j esztend�ben sem fogunk hi�nyt szenvedni. 

� Ne feledj�k, hogy tilos baromfih�st enn�nk, mert a baromfi h�trakaparja a szerencs�nket. 

� Sok h�zn�l mandulaszemet vagy m�s apr�s�got f�ztek a lencsef�zel�kbe, �s az a le�nyz�, aki ezt megtal�lta, a babona szerint f�rjhez ment a k�vetkez� esztend�ben.

� A gazdags�got t�bbf�le r�tessel lehet hossz�ra ny�jtani. 
R�gi szok�s az eg�sz keny�r megszeg�se is, hogy mindig legyen a csal�dnak kenyere. 

� �j�v napj�n semmit ne vigy�nk ki a h�zb�l, mert a hagyom�ny szerint „elsz�ll a teh�n haszna".

� A hallal is jobb �vatosnak lenni, mivel foly� menti vid�keken - ezek szerint Budapesten is - szerencs�t hoz (ah�ny pikkely, annyi p�nz), m�shol viszont balj�s �llat, hiszen vele el�szik a h�ziak szerencs�je.

� A bukovinai sz�kelyek szilveszterkor hagym�b�l j�soltak a k�vetkez� �vi id�j�r�sra. A gazda f�lbev�gott egy fej v�r�shagym�t, 12 r�teget leh�ntott r�la, ezek jelk�pezt�k egyenk�nt a h�napokat. Mindegyikbe sz�rt egy kev�s s�t, �s amelyikben reggelre elolvadt, az a h�nap csapad�kosnak �g�rkezett, ha azonban a s� megmaradt a hagymalev�lben, akkor sz�razs�gra lehetett sz�m�tani. 

� Az ��v �s �j�v k�z�tti �jszak�n arra is f�ny der�lhet, hogy ki lesz �let�nk p�rja. A n�pszok�s szerint nem kellett hozz� m�s, mint n�h�ny h�zilag gy�rt gomb�c, amibe gondosan belerejtett�k a pap�rra �rt legk�l�nf�l�bb f�rfineveket. Amelyik gomb�c f�z�skor els�nek felj�tt a v�z felsz�n�re, az tartalmazza a j�vend�beli nev�t.

� �j�v els� napj�n igyekeztek tart�zkodni a veszeked�st�l, h�zi visz�lykod�st�l. 
Ugyan�gy ker�lend� volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez ak�r a csal�d egy tagj�nak hal�l�t is hozhatja!

� Szok�s volt kora reggel friss v�zben mosakodni, hogy eg�szs�gesek maradjanak. Aki reggel a k�tr�l els�nek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", �s eg�sz �vben szerencs�s volt.

� Ezen a napon nem szabad orvost h�vni, orvoshoz menni, mert akkor betegs�ggel t�ltj�k majd a k�vetkez� �vet.